NKFIH K 128797. XIV-XVI. századi magyar történelmi és irodalmi források Olaszország levéltáraiban és könyvtáraiban

A 2010-2015 között végzett Vestigia I. elnevezésű kutatásunkban Modena és Milano két-két könyvtárában és levéltárában mértük fel és gyűjtöttük kereshető adatbázisba a magyar vonatkozású XIV–XVI, századi dokumentumokat. A Vestigia II. projekt keretében szeretnénk ezekben a levéltárakban a látókörünkbe került, sporadikusan más fondokban (Casa e Stato, Stati e Città, Registro delle missive, Mappario Estense) fellelhető magyar vonatkozású anyagot is feldogozni, valamint kiegészíteni a felmérést, kutatást, digitalizálást és adatbázisba rendezést a Mantovai Állami Levéltár magyar anyagára. Az új pályázatban tovább folytatjuk a már létrejött Infocus elnevezésű adatbázis kiegészítését és javítását: helység- és személynév-indexszel bővítjük és harmonizáljuk a DL-DF adatbázissal egy közös felületen, ennek eredményeképpen reményeink szerint az egy helyen, online hozzáférhető középkori hungarika iratok száma jelentősen megnő. Az időhatár tekintetében is kiterjesztjük a kutatást 1300–1600-ig, és ellenőrizzük adatainkat a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv-ban, a Diplomatie und Außenpolitik vor 1848 Staatenabteilungen Außerdeutsche Staaten Italienische Staaten Kleinere Staaten (5. és 6. doboz - Mantua) fondban.
A Vestigia kutatás különlegessége, hogy az adott gyűjteményekben a hungarikumok teljes körét törekszik feltárni és a további kutatás számára a világhálón is elérhetővé tenni. A Mantovában feltárt fondok segítségével kirajzolódik a Magyar Királyság és a Gonzagák udvarának kapcsolatrendszere a XIV–XVI. században. A Milánóban és Modenában felbukkant újabb források feldolgozása szintén hozzájárul egy teljesebb kép megrajzolásához a Sforzák és az Esték vonatkozásában.
A Magyarországon fellelhető forrásokat fontos pontokon egészítik ki az olasz ügynökök, követek, kémek jelentései, elsősorban azért, mert narratív források. Az új adatok mellett, amelyek már a Vestigia I. időszakában is hasznosultak a Mátyás- és Jagelló-kor kutatói körében, irodalmi igényességű leírásokhoz is jutunk a korabeli Magyar Királyság helyszíneiről, nagyjairól, közembereiről, eseményeiről. A források olasz nyelvűek, ezért szükséges italianisták közreműködése ebben a feltáró szakaszban. Az előzetes felméréseink szerint az MTAK Másolatgyűjteményében meglévő vagy másutt már publikált anyag többszöröse várható Mantovából is (ahogyan ez Milano és Modena esetében beigazolódott). A narratív források mellett új, a nagyközönség előtt ismeretlen képi anyag (ostromrajzok, térképek, alaprajzok, tervek) előkerülése is valószínűsíthető az eddigi tapasztalatok alapján.